FLYVIKWORLD

Pedig ez egy filmes blog, de tágítsuk a témaköröket a társadalmilag szembetűnőbb témák felé. Tudom, hogy ez a vesszőparipám, azzal is tisztában vagyok, hogy egy kicsit unalmas lehet, de annyira dühítő kis pofátlanságok ezek, hogy muszáj szót emelnem. Megjegyzés, mielőtt jó kötekedő magyar módjára kapok majd a pofámra: Az említett esetek nem az 5 perces „kiszaladok, visszarohanok” kategóriába sorolhatóak. Minimum egy órán keresztül állták útját a normális közlekedésnek. Az első képen látható (itt balra) autó sofőrjét kérdezem: Ha látja a parkolási szokást, akkor ő miért áll ellen ennek. Három ok jut eszembe: az egyik, hogy így kényelmesebb, ami, valljuk be, kicsit frusztráló azokra nézve, akik viszont fél órája köröznek, hogy parkolóhelyet találjanak, de az ő parkolási technikája miatt egy vagy két placcal kevesebb van. A másik, hogy nem tud vezetni, de azért ezt a többmilliós autót inkább biztonságosan állítja le így, hogy majd az elindulásnál ne kelljen kitekert nyakkal arra figyelnie, hogy ki jön éppen. Hátralátni nehéz, ez igaz, de ha más is képes rá, akkor ő is, pláne azért is, mert körülbelül egy méterrel magasabban ül (ha nem áll be mellé egy kisteherautó vagy mikrobusz). A harmadik lehetséges ok pedig a bevásárlóközpont egyik munkatársát utasították eme cselekedetre, hogy a fizetős parkolóba tereljék az embereket a hétvégén, így még több pénzt kisajtolva belőlük, amikor is nagyrészt ingyenes a megállás a városban. Újabb piros pont ennek az országnak és ne jöjjön nekem senki azzal, hogy ez csak kivétel. Egyre több a pofátlan sofőr, akik miatt kis időre ugyan, de dühösek leszünk. Pláne, ha az embernek gyereke is van, mert a következő képen egy újabb gyöngyszemét találjuk a magyar vezetési kultúra résztvevőjének.
Miért hozom szóba a gyerekeket? Először is azért, mert ha még babakocsiban tolják, akkor az édesanya vagy apuka útja nem a járdán, hanem az úttesten folytatódik, hiszen ha haladni akar, akkor veszélynek kell, hogy kitegye saját magát és a gyerekét is. Amennyiben nagyobb utódról van szó: ugyanez a helyzet, annyi különbséggel, hogy a gyerek kirohanhat az úttestre vagy a kézfogósdi nemcsak egy agyonizgulós, de normális szülőnek is kötelező kell, hogy legyen.
Emberek, kik ebben az országban élünk: ha én képes vagyok inkább fél órákat áldozni arra, hogy úgy álljak meg, hogy senkit se zavarjak, ne tegyek kárt más személyes tulajdonában, akkor erre más is legyen képes. Egyébként sem könnyű a környéken megállni, de egy kis séta senkinek sem árt.
Az a baj, hogy ez sajnos nemcsak az elmúlt pár hónapra jellemző, hanem már amióta én vezetek, ezek a dolgok szemet szúrnak. 2000 óta ülök a volán mögött, tehát minimum 11 és fél éve így van. Ha lehetne, ezt büntetném. Nem lehet, így marad a szitkozódás, a mutogatás.