Ahogy Martin Scorsese is visszatért a kezdetekhez, úgy én is visszatérek a bloghoz majd három hónap után, méghozzá egy olyan film kritikájával, ami igazán megosztotta a lelkem. Egyfelől a briliáns fényképezésről és kosztümökről, Sir Ben Kingsley feltámadásáról kell véleményt formáljak. Ez egyszerűbb: mind a három felvetett kérdésben csillagos ötös a osztályzat. A beígért 3D technika használatára sem lehet panaszunk, ahogy a többi színész teljesítményére sem, ellenben azért van valami, amit nem árt, ha megjegyzek: ez a mesébe ágyazott korrajz nagyon hangulatfüggő előadás. A történet lassan indul be és ezt a tempót tartja végig. Aki nem szereti a lassú folyás történeteket, a várja meg a DVD vagy Blue-Ray változatot, habár ott lemarad a beígért technika élvezetétől.
A történet egy pályaudvaron elő fiúról kezd szólni, majd eljutunk a filmművészet kezdeteihez, amely igazán kedvesen (nem tudok jobb jelzőt rá) mutatja be ennek a művészi formának a születését. Kedvesen és szépen. Azt hiszem ezek a fő erényei ennek az alkotásnak amelyet egy olyan direktor jegyez, kinek munkásságát mindig is áthatotta a képi világ technikai újításainak a használata, így nem volt kérdés, hogy mikor is forgat majd 3D-ben. Megtette és nem kell csalódnunk. Scorsese most nem a gengszterek vagy az erőszak világát mutatja be nekünk, hanem egy olyan filmet készített, amelyet még unokái és ezáltal a mai kisebb gyermekek is láthatnak.
Igazi profizmussal elkészített iparos munka amely azokat az akadémiai jelöléseket váltotta díjra amelyeket megérdemelt: fényképezés, vágás.
Nálam 6/10, mert mesének kiváló, de a hömpölygése engem kicsit untatott. Mindenesetre ajánlom minden korosztálynak, mert vizuális élmények nem utolsó.

FIGYELD:

- Ahogy Hugoból szerkezet lesz
- Sir Ben Kingsley magával ragad játékát
- A párizsi pályaudvar, mint díszlet