Nem vagyok nagy rajongója a romantikus filmeknek, de van, amikor mégis erőt veszek magamon (vagy csak rávesz más) és megnézek egyet. Most is ez történt. Valahol kíváncsi is voltam rá, de úgy voltam vele, hogy magamtól nem igazán nézném meg, kell valami motiváció, egy kis lökés, hogy végigüljem ezt a filmet. Ahogy nekem is meglett, addig a Justin Timberlake által alakított Dylannek is komoly nyomást kell az elején elviselnie a Mila Kunis által élete keltett fejvadásztól, Jamietől, hogy elfogadja az állást, amit utóbbi talált neki. Nem kell atomfizikusnak lenni, hogy kitaláljuk, elfogadja, a városban marad, majd előjön a miért nem "csak szexelünk, mert csalódtunk annyit, hogy nem kell komoly kapcsolat, de ha benne vagy, akkor legyen érzelemmentes szex" témaköre. A végkifejlet kiszámítható, de végül is aranyos. A szereplők ügyesek, nagyon is, a karakterek kicsit sematikusak (azaz ilyet már láttunk nem egyszer), de szerethetőek és kellenek. A két főszereplő új arcként tündököl és minden hiba ellenére összeillő, kedvelhető párost alkotnak. Igaz, ilyen emberek nincsenek, ezért aztán ez inkább egy modern kori mese, mintsem a valóságot tükröző vígjáték, de ezt nem vetném az írók szemére, mégpedig a következő ok miatt: a film érdeme, mert hogy van neki olyan, az a humor. Az utolsó 20 percet leszámítva végig röhögtem az egészet, mert a dialógusokat jól megírták, a mellékszereplők annyira szélsőségesek, hogy már fájna, de mégsem, mert ők adják a körítést, míg New York egy olyan, már ismert arcát mutatja be, amire azt mondom: mennék, látnám, érezném.
"What about that hobby penis?"
"Well, he is not available anymore."
"Why do you do that with your vagina?"
Nálam 7/10 ez a romantikus, mégis őrült mese, amely kisebb túlzásokkal támad, de egyáltalán nem éri el a tűréshatárom végét. Azért minden férfi egyezzen meg a család női tagjaival, hogy ezután azért egy jó sci-fi/akció/thriller/horrort megérdemel a családfő.
FIGYELD:
- Az első jelenetek behúznak a csőbe
- Az első szex közben...
- Patricia Clarkson minden egyes pillanata
