Magányos sofőrök mindig is voltak, mindig is lesznek a filmvilágban, hiszen ez a téma kifogyhatatlan táptalaja az alkotóknak. A könnyedebb műfajból a Taxi, a komolyabból, Scorsese remekműve a Taxisofőr, az akciódúsabb feldolgozások közül pedig A Szállítót érdemes megemlíteni. Most viszont egy merőben új stílusban és jóval lassabb, elgondolkodtatóbb tempóban kapjuk meg az alapvetően ugyanazt a sztorit. Adott a Sofőr, aki nappal kaszkadőr, éjszaka pedig bűnözőknek segít meglépni a tett helyszínéről. Adott a szomszédja, a gyermekét egyedül (egy ideig) nevelő bájos anyuka. Adott az öreg segítő, aki összekutyulja a szálakat és persze a maffia. A történet sablonosságát nem is kell ecsetlenem, ami miatt viszont működik a film, az a megvalósítás. Különleges képi világ, retro zenék, retro karakterek és kevés duma, inkább tettek. Amellett, hogy nem esünk hanyatt az akcióktól, mégis nagyon szépen kidolgozott autós üldözések szemtanúi lehetünk, a sztori feldolgozásának bája és keménysége közötti párhuzam az, ami kiemeli a többi alkotás közül ezt a mozit. Ryan Gosling maga a kétezres évek fiatal Clint Eastwoodja, Ron Perlman kisujjból rázza ki a Tony Soprano féle maffiafőnököt, Bryan Cranston hiteles megtört, de jólelkű lúzer mentorként, Carrey Mulligan maga a megtestesült báj és valaki más is feltűnik igen szokatlan szerepben: Albert Brooks, az eddig vígjátékairól ismert filmes, aki itt egy igen kemény karaktert tölt meg annyi élettel, amennyivel kell. Amennyivel kell, mert a film maga a Sofőrről szól, nem másról. Szól a magányáról, az emberségéről, a kegyetlenségéről, a ki nem mondott szavairól, a mimikájáról, a gesztusairól, a tetteiről. Valahol magunkra ismerhetünk benne, mert egyfajta archetípust testesít meg. Hiszen mi is magányosak vagyunk néha, emberségesek, ha kell, kegyetlenek, ha annak akarunk látszani, csendesek, ha ezt kívánja a helyzet. Nem egy tükör a karaktere, de mindeni tud vele azonosulni, ami pedig a forgatókönyv (eredetileg ugye könyv) és a rendező remek színészvezetésének érdeme.
"I wait 5 minutes more or less but no more at the scene. One more thing: After this conversation you will not be able to reach me on this number."
Lenyűgöző alkotás, aminek a hangulata végigkísér napokig. Akarsz majd egy olyan dzsekit (nem áll jól mindenkinek, sőt), akarsz majd egy olyan autót, akarsz majd egy CD-t írni, amin a film dalai szólnak, akarsz majd néha szótlan lenni, de a legfontosabb, hogy egy pillanatig te is olyan hőssé akarsz majd válni, mint a Sofőr.
Nálam 10/10 és úgy tűnik 2011-es év kezdi feledtetni velünk az eddigi kudarcos próbálkozásokat (tisztelet a kivételnek).
FIGYELD:
- Ryan Gosling tökéletes játékát
- A liftben elcsattant csókot és az azt követő szituációt
- A végső, legendás thrillereket idéző leszámolást
