Egy sorozat, még mielőtt valaki azt hinné, hogy egy egész estés mozifilmről van szó. Egy sorozat, ami visszarepít minket abba az időbe, amikor nagyon éles különbségek voltak a társadalmi osztályok között és a rabszolgákkal való kereskedés egy elfogadott, sőt pénzügyi alapnak tekinthető tevékenység volt. Egy kor, amelyben a mai öltönyös menedzserek igazán jól érezték volna magukat. Pláne, ha azt nézem, milyen módon valósították meg az elképzeléseket, amelyeket a forgatókönyvírók a papírra vetettek. Ez a széria sem valósulhatott volna meg anélkül, hogy ne készült volna el a 300 című film. Onnan sokat merítettek, ami a lassításokat, a kockás has előtérbehelyezését és a macsó dumákat illeti. Itt viszont nem álltak meg az alkotók. Olyan naturálisan és brutálisan mutatják be mind az orgiákat, mind a harcokat az arénában, hogy minden csepp kioltott vér és minden, már bocsánat megdugott nő arcul csap, hunyorgunk és feltesszük a kérdést: ezt lehet így? Annak ellenére, hogy az elején kicsit zavaró a sok káromkodás, olyan szavak, amelyeket nem tudom, hogy mi emberek mikor kezdtünk el használni, nem rossz sorozat, leköt, figyeled, de nem várod eszeveszettül a következő epizódot. A 300-zal való összehasonlítás itt még nem ér véget. Egy elem maximálisan alátámasztja az érvelésemet: a zene. Rockos hangzás, kemény dob, amely elemek hűséges kísérői a történetnek. Egy igazi macsó sorozat, erőltetett, tesztoszteron túltengésben tobzódó, hímsovinisztáknak ajánlott darab, amelyet edzőtermekben kellene vetíteni naphosszat, mert ott megtalálja a célközönségét. Igaz, szép a fényképezés, de nem tudom, hogy mennyire hitelesek a karakterek. Becsülettel állítom, hogy nem lesz egy 10/10, de még nem pontozok, mert hátra van még az első évadból (lesz még több? - igen lesz, mint ma kiderült, a csatorna a pilot epizód előtt már berendelte a másdik évadot!) néhány epizód.
Kiegészítés: Végigértem az első évadon. A ritmus nem csappant, a vér nem lett kevesebb, az összeesküvésekre és a cselszövésekre pont került és eljutunk oda, ahova a Prison Break első évadjának a végén: megszöknek a rabok, illetve itt a rabszolgák. Ezzel nem árultam el nagy titkot, hiszen Spartacus életét ismerjük és nem meglepő, hogy ez történt. A második évad tartogat majd megoldandó feladatokat a készítőknek, tekintve a szereplőgárda erőteljes megcsappanását követően, de vannak még, akikkel meg kell küzdeniük hős gladiátorainknak. Ezek után azt kell mondjam, hogy mérlegelve a fényképezést, zenét, történetvezetést, karaktereket és a színészi alakításokat: 7/10.
Javaslat:Ne úgy nézd, mint egy átlagos sorozatot, mert a játékidő epizódonként 55 perc, tehát fárasztó azért.
Ha már vannak izmos hasak, akkor természetesen vannak gyönyörű nők is a sorozatban (mind az, majdnem), mint például Erin Cummings is: