Nem is tudom mikor láttam utoljára Tom Hanks filmet. Régen, elég régen. Egy hirtelennek nem mondható, de ellenben jól megbeszélt találkozó keretén belül erre a filmre esett a választás, mert úgy voltunk vele, hogy akkorát nem csalódhatunk, mint ahogyan anyáink főztjében sem szoktunk. Az alapanyagok adottak voltak: Tom Hanks, Julia Roberts mint a fő alkotóelemek, egy-két ismertebb kultikus arc, mint George Takei, Pam Grier, hogy a köret is elkészüljön és persze a díszítés, amelyet az aktuális gazdasági helyzet szolgáltat. Először is tisztítsuk meg a főszereplőt minden fajta ismeretlenségétől és tisztán alkossuk meg a képet az átlagemberről, aki megannyi év katonai szolgálat után, diploma hiányában egy nagy áruház példamutató munkatársaként éli az életét. Ám a teljesítmény nem elég, bizony vannak szabályok, amelyek miatt hősünknek mennie kell. Ekkor pedig elérkezik az idő számára, hogy tanulni kezdjen azért a bizonyos papírért. Amikor ezen tények feldolgozásával végeztünk, adjuk hozzá az eleinte cseppnyi romantikát, amely majd lassan, de egyenletesen adagolva adja meg az alkotás ízét, harmóniáját. Az alap kész is, s miközben arra várunk, hogy összesüljenek a részletek, foglalkozzunk a körettel, de vigyázó szemünk a főétken legyen. Kell egy osztály, diákokkal, melynek igazán eltalált karaktereit egyszerűen dolgozzuk össze és hagyjuk, hogyan is keverednek egymással, majd ezekhez kis adagokban adjunk egy jó adaggal a tanári karból is. Miután készen vagyunk ezzel is, hajítsuk be agyunk és szívünk sütőjébe és hagyjuk összeállni az ízeket. Most egy kicsit elmélázhatunk, amellett, hogy nem kell félnünk ez a cinevacsi nem ég oda és nem ég le sem.
Tom Hanks mesterszakács lehetne, mert a The Terminal óta nem láttam ennyire szívhez szóló, unisex, nem nyáltól csöpögő, hanem realitás talaján mozgó, bájosan szemtelen filmet. Olyan szinten szerethető az egész alkotás, hogy még férfitársaimat is megnyugtathatom: el lehet menni az asszonnyal, élvezni fogjátok.
"Mrs. Crowne...you're next."
"Well, it's Mr. Crowne, if you don't mind."
Hanks és Roberts kettőse tökéletesen működik és elmondható, hogy ez a két, lassan színészikon megérdemel minden dicsérő szót, mert miattuk is működik a film, nem beszélve arról, hogy kettejük csókjelenete (nem spoiler, kitalálható) az elmúlt 10 év (!) legjobbja. Cedric, The Entertainer végre nem ripacskodik, ami a rendező érdeme, ahogy a többiek sem játsszák túl a szerepüket, ami szintén a direktor hozzáértő színészvezetését példázza. Ja, ebben mondjuk profi lehet az ellesett praktikák okán, hiszen a filmet Tom Hanks rendezte, írta (részben), produceri minőségben átfogta és még el is játssza a címszereplőt.
Nálam 9/10 és ha jó fejek vagytok, akkor sokan összegyűltök és robogóval mentek el a moziba. Majd megértitek miért. Mr. Hanks csak egy üzenet: Le a kalappal, akarom mondani a sisakkal!
