Bryan Singer kezdte, Brat Rattner folytatta, majd Matthew Vaughn kezébe került a franchise sorsa, ami a rendezőket illeti. Singer megadta a kezdőhangot az első két részhez, majd Rattner ugyan nem adta alább a színvonalat, viszont hozzátenni nem nagyon tudott, míg Vaughn újra reményt adott, hogy lehet még fejlődni történetmesélésben. Méghozzá nem is akárhogyan. Az eredettörténetek sorában ez a film magasra tette a lécet, mert olyan érzéssel állunk fel a székből a film megtekintése után, hogy semmilyen hiányérzetünk nem marad. Kellően párhuzamosan, de egyben metszően sorakoznak fel az apró mérföldkövek Charles Xavier és Eric Lehnsherr életének megismerése közben és minden jelenet arra a már ismert jövőképre utal, ami a barátságból a rivalizáláshoz vezet. Egyfelől pontos magyarázatot kapunk a motivációkról, az érdekek változásáról és arról is, hogy a First Class előtt készült filmekben miért nem találkozhatunk Charles és Eric epikus küzdelmével: még mindig barátok maradtak, akik inkább elengedték egymást, megtartva a tiszteletet és könyörületet a másik iránt. A két főszereplő nem okoz csalódást X-professzor és Magneto fiatalkori megformálásában. Ugyan Ian McCellen és Patrick Stewart maradnak az ikonok, de James McAvoy és Michael Fassbender tökéletes választásnak bizonyultak az örökség továbbvitelére, illetve annak elkezdésére. Ami szívmelengető lehet, hogy Sebastian Shaw szerepére egy olyan legendás aktort sikerült megnyerni, aki az utóbbi időben sikeresen mozog a DVD polcaira készülő filmek és a moziba kerülő alkotások között. Kevin Bacon, aki a Mystic River után eltűnt, majd készített egy felejthető bosszúdrámát (Death Sentence), egy remek drámában mellékszerepig (Frost/Nixon) jutott és most főgonoszként tér vissza és remekel. Ahogy a már említett rendező is (aki nem mellesleg a forgatókönyvírásból is kivette a részét - szerencsére). Minden kocka a helyén van, a dráma nagyon harmonikus súlyban a humorral és akciójelenetek sem okoznak csalódást (rendben, nem egy Avatar vagy Transformers szinten, de akkor sem kritizálható). A zene elsőosztályú, a fényképezés előtt le a kalappal, a korszakot jellemző apró kis részletek pedig mind a helyükön vannak.
"Please, this stupid professor's theory is the basic of your plan? Reading minds and stuff, what a trick?!"
"Mr., I knew, you would say that because while I was talking you were thinking what kind of pie will be served in the café today. I tell you it's applepie."
A későbbi filmekre jellemző karaktervonások már itt is megtalálhatóak, és még az is szimpatikus, hogy Charles Xavier igenis volt fiatal, csajozott és nem volt mindig a nagy bölcs professzor, aki mindenre higgadtan válaszol. Eközben Eric, azaz Magneto is azzá válik, akire számítunk. Valaki, akit inkább az érzelmei vezérelnek és lenézi az emberi fajt - egy idő után. A történet szerint Sebastian Shaw nem is áll messze Magneto későbbi elveitől, mert Shaw az, aki ki akarja robbantani a harmadik világháborút, hogy a világ pusztulása után a mutánsok kezében legyen a hatalom...és alapvetően ők éljenek a bolygón, mint az evolúció következő lépcsőfoka az ember után. (Nekem egyébként külön kedvencem Hank McCoy sorsa és életének alakulása a filmben - talán az ő mutációja és átváltozása a legszembeötlőbb.)
Nálam 8/10 és minden X-Men rajongónak kötelező, annak pedig, aki még nem ismeri a szériát, ajánlom, hogy (mivel most már van erre lehetőség) ezzel a darabbal kezdje, majd jöhetnek a történet szerinti kronologikus folytatások.
