A nyolcvanas évek egyik jellemző thrillerkaraktere volt a túlságosan ragaszkodó vagy bosszúálló figurája, aki a történet elején a mondhatni legjobb társaság, aztán csak kibújik a szög a zsákból. Ezek a filmek a "szép múltú" Szív TV műsorkínálatában szerepeltek és bizony a ZS kategória mérföldköveinek számítottak, pedig azért valljuk be egy nagy előd, a Psycho nyomdokain haladni merész vállalkozás. Nem is jött be. A kilencvenes évekre, a tinihorrorok (Sikoly, Tudom, mit tettél...) és komolyabb thrillerek (A bárányok hallgatnak, Hetedik) megjelenésével teljesen a süllyesztőbe került ez a fajta történetvezetés, de manapság kezd újra előkerülni, sajnos. Hiába egy Hillary Swank a The Residentben (érthetetlen sztori, túlmisztifikált karakterek) vagy Dylan Walsh The Stepfatherje (televíziós mércével is hanyagolható feldolgozás) nem arattak sikert, ahogy az aktuális film sem fog. Ugyan a lányok szépek, a srácok pedig nagyon lazák, bemutatva ezzel, hogy mekkora a sokkmérték, amikor egy őrült férkőzik be közéjük, akkor sem működik semmi ebben a filmben. A szép lány kollégiumba költözik, ahol kap egy szobatársat, aki annyira ki akarja magának sajátítani, hogy mindenkit félrelök az útból azért, hogy csak az övé legyen. Ugyan vannak pillanatok, amelyek megpengették a kreativitás húrjait (mazochizmus, leszbikus csábítás, "macskaszeretet"), de ezek tényleg csak frame-ek, aztán elszáll az ihlet.
A felvezetés, mely arra szolgál, hogy bemutassák a szereplőket és a karaktereket túl hosszú, ezzel szemben pedig az izgalom maximum a film egy tizedét, ha kiteszi. A gyakorlott moziba járóknak minden egyes jelenet, vágás, zenei motívum elcsépelt és kiszámítható véget kölcsönöz még a dialógusoknak is, ahogy a történet vége is egy összecsapott, silány, mesterkélt, még Spielberghez képest is szirupos.
Most már nagyon várom, hogy kellemes csalódások érjenek, mert a psycho-thriller műfaja van annyira tág, hogy jó filmeket kapjunk, de mostanában mégsem vagyunk elkényeztetve.
Nálam 3/10 és hiába a hosszú combú lányok garmadája vagy Billy Zane röpke szerepben való visszatérése, az amerikai diákélet napfényes és árnyoldalának oldalának unalmas, lassú bemutatása kudarcot vallott, így ez a film többet nem ér és bizony megbukott, mint azonban utóbb kiderült, nem anyagilag, mert a gyártási költséget csak hozta.
