Kedvenc íróm könyvei mindig is a filmkészítők fókuszába kerültek, már a megjelenést követő pár napban, mert John Grisham volt az egyeduralkodó, ami a jogi thrillereket illeti. A time to kill, The Rainmaker igazán jól sikerült alkotások, amelyek tele voltak a kor legmeghatározóbb színészeivel, Matthew McConaughey, Sandra Bullock, Samuel L. Jackson, Kevin Spacey, Donald Sutherland, Matt Damon, Mickey Rourke, Danny de Vito és a stáblistát is olyan rendezők nevei fémjelezték, mint az akkor még jó Joel Schumacher és a legendás Francis Ford Coppola.
Ezért hát úgy gondoltam, hogy egy általam eddig nem ismert filmfeldolgozást is megtekintek, a magyarul Siralomház címre kesztelt mozit. Ebben Chris O'Donnell, Gene Hackman és Faye Dunaway brillírozik. Le merem ezt írni, mert az akkor még fitala titán egyáltalán nem működik rosszul a két színész óriás mellett. Hackman megrázóan jól hozza a rasszista nézeteit mindig is felvállaló nagyapát, akinek kivégzését próbálja meg unokája, O'Donnell karaktere megakadályozni. Ebbe a történetbe keveredik bele a Dunaway által játszott nő, aki a kivégzésre váró rab lánya. A történet egyszerűen kezdődik, de ahogy már megszokhattuk Grishamnél nem marad ez sokáig így. Ugyan itt tisztábbak a lépések, nincsenek nagy csavarok, de valahogy mégis erőteljes történettel van dolgunk, ami talán a legjobb feldolgozás, a színészi teljesítmények tekintetében,
Mégsem a legjobb Grisham feldolgozás, mert egy ilyen könyv nem egy olyan rendező kezei között éled fel, aki addig és most is inkább a középszerűség felé billen a karrierjét tekintve. James Foley nagyon megbízhatóan teljesít középen, de kimagasló munkát (még) nem tett le az asztalra. Ugyan semmi kivetnivaló nincs a filmmel kapcsolatban, de pont az hiányzik belőle, amit egy ilyen történet esetében várnánk: a lüktetést, a feszültséget kellően jól ábrázoló fényképezést. Minden olyan száraz. Minden olyan jó, de nem kiváló. Kivétel a színészvezetés, ami a rendező eddigi filmjeire is jellemző volt. Ahhoz nagyon ért és ez látszik is, minden egyes pillanatban.
Aki szereti a jogi thrillereket és szán egy délutánt a filmre, annak ajánlom, mert a végestáb után azért megmarad az utolsó kép. Azért ez is érdem, valljuk be.
Nálam 5/10 és ugyan nem lesz a kedvenc filmem, mégsem bánom, hogy láttam.
FIGYELD:
- Az első két perc
- Mi lesz egy elveszett játékkatona következménye?
- Gene Hackman arca az utolsó jelenetében
